Program

 

 

2010. június 19. - Szombat

9:00 Kittenberger Kálmán Kerékpáros Teljesítménytúra a Cédrus Egyesület szervezésében 50, 120, 170 km-es távokon; Nevezés 8 órától, rajt és cél: a Napközinél (Monsberger tér)

09:30 Térzene – Közreműködik a Dunakanyar Fúvósegyüttes

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

10:00 A XV. Kittenberger Kálmán Nap és a XI. Nemzetközi Dunakanyar Nyugdíjasklub- találkozó megnyitója –megemlékezés, koszorúzás

A rendezvényt megnyitja: Petrovics László - polgármester

Vers: Schwarcz Anna 5. b osztályos tanuló

Ünnepi beszéd: Kemenes Miklós a Fővárosi és Pest megyei Vadászkamara alelnöke

Köszöntő: Mihály János Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége elnökhelyettese

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

10:30 Nemzetközi Nyugdíjasklub-találkozó amatőr művészeti csoportjainak műsora

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

11:00 Sárog Tibornak, a 2009. évi fotópályázat első helyezettjének kiállítása

Megnyitja: Békefi Andrásné Moór Györgyi a Mogyoróhegyi Erdei iskola vezetője

Helyszín: művelődési ház

15:00 Vadászkutya bemutató

Helyszín: Duna-part – Dám

16:30 Keverékkutya szépségverseny

Nevezés: 16 órától

Helyszín: Duna-part – Dám

18:30 Operett Duett – Leblanc Győző és Tóth Éva közreműködésével

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

19:30 Nagymarosi Fire dance klub, Nagy Anna Stefánia flamenco és a Wildenrosen tánccsoport táncbemutatója

Helyszín: Duna- parti kőszínpad

20:30 Utcabál a Panoráma együttessel

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

2010. június 20. - Vasárnap

07:00 Horgász verseny a Kék Duna Horgászegyesület szervezésében

Nevezés a helyszínen. Helyszín: Duna-part Magyar utcától a Mainzi utcáig

07:00 Főzőverseny

Helyszín: Duna-part Magyar utcától a Mainzi utcáig

12:30 Főző- és horgászversenyek eredményhirdetése a helyszínen

14:00 Íjász- és solymászbemutató

Helyszín: művelődési ház udvara

14:00 Nagymarosi Postagalamb Egyesület dísz- és postagalamb bemutatója

Helyszín: Duna-parti kőszínpaddal szemközt

14:00 Légfegyveres lövészverseny Hídvégi Győző fegyverszakértő közreműködésével

Helyszín: Fő tér – Hajóállomásnál

14:00 Lufihajtogatással egybekötött kézműves foglalkozás kicsiknek és nagyobbaknak

Helyszín: Duna-parti kőszínpaddal szemközt

15:00 Kittenberger Kálmán Általános és Művészeti Iskola növendékeinek néptánc bemutatója

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

15:30 Afrikai karnevál – African Melody előadásában dob- és táncelőadás, majd táncház

Helyszín: Duna-parti kőszínpad

17:00 Gyerekek saját kezűleg hazaengedhetik a galambokat

17:00 I. Dunakanyar Erősember verseny (kerékforgatás, koffergázpalack váltó, gúla-kocka cipelés)

Duna parton: Kőszínpadtól Dám felé kézműves vásár, Sörsátor

Művelődési ház: Sárog Tibornak, a 2009. évi fotópályázat első helyezettjének kiállítása • Polgárőrség: 70/382-9041 •

Söröző, Vasútállomás, Dunára merőleges utcák

 

 

 

Nagymarosi Erdészet épületében: Ki a vadász? c. Kittenberger Kálmán emlékkiállítás • 

 

 

Kittenberger Kálmán

 

Léva, 1881. október 10. – Nagymaros, 1958. január 4.

 

 

magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író. A magyar vadászirodalom klasszikusa, a Nimród vadászújság főszerkesztője.

Ifjúkora

Szegény iparos családban született. Természetrajz tanára, Kriek Ernő tanította meg az állatok preparálására, az ő ajánlására kapott később segédpreparátori állást a Magyar Nemzeti Múzeumban. A családnak nem volt pénze a taníttatásra, mégis elvégezte a tanítóképzőt, miközben a nélkülözés többször az öngyilkosság szélére sodorta. Önképzéssel szerzett tudást a trópusok élővilágáról, megismerkedett többek közt Herman Ottóval és Bíró Lajossal. A tanulmányai közben végzett segédpreparátori munkáját nem fizették, nem tudta fenntartani magát, ezért félbe kellett szakítania tanulmányait, és tanítói állást vállalt a hétfalusi csángók közt.

Első afrikai útja

Először 1903-ban Damaszkin Arzénnal járt Afrikában. Anyagi körülményei miatt utazásra reménye sem lehetett, Madarász Gyula ornitológus azonban beajánlotta az Afrikába készülő bácskai földbirtokos Damaszkinnak, akinek szüksége volt preparátorra. Damaszkin azonban csak az ott tartózkodás költségeit fedezte, az útét nem. Szalai Imre közbenjárására a Nemzeti Múzeum biztosította számára a szükséges eszközöket és egy esztendei fizetést, cserébe Kittenberger gyűjteményeket ígért a Múzeumnak.

1903-ban érkeztek Mombasza kikötőjébe, innen az új Uganda vasúton utaztak a szárazföld belseje felé, majd fáradalmas gyalogút következett. Kittenberger a maláriától szenvedve gyalogolt 140 kilométert, Moshiba már súlyos állapotban érkezett, de túlélte a kórt és már lábadozás heteiben állatminták gyűjtésébe kezdett. Ezután bennszülött vezetőkkel hosszú vadászatokat tett Tanganyika, a mai Kenya és Uganda vadonjaiba. Gyakran napokig követte az elefántcsordákat, hogy megfigyelje őket. Többször került életveszélybe, egy ízben például oroszlán döntötte földre és csak nagy szerencsével szabadult. Kötszereit az előző napon kénytelen volt elcserélni. Lecsüngő ujjpercét levágta és elküldte a Nemzeti Múzeum igazgatójának, hogy a rajta lévő arzénnyomokat látva az megbizonyosodjék róla: Kittenberger folytatja a gyűjtést és preparálást. Ekkor több hónapos ápolás után tudta csak munkáját folytatni.

Későbbi útjai

Ezzel együtt 6 alkalommal összesen 16 évet töltött ott. Több, mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. Ez a gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmazott, amiből közel negyvenet Kittenbergerről neveztek el. Járt Tanzániában, Etiópiában, a Viktória-tónál, Ugandában és Belga Kongóban.

Az első világháború idején, mint ellenséges állam polgárát, az angolok hadifogságba ejtették, emiatt öt évet töltött Indiában hadifogolytáborban. Innen hazatérve lett újabb nélkülözések után a Nimród szerkesztője, majd tulajdonosa. 28 évig, 1948-ig vezette a folyóiratot. Kezdetben Abesszíniában tragikus körülmények közt elhunyt vadásztársa, Kovács Ödön családja adott neki szállást Nagymaroson.

Tizenkét esztendő után utazott újra Afrikába, 1926-ban.

1948-ban a politikai hatalom félreállította, ezután Nagymaroson dolgozott. Még vadászfegyverét is elvették. 1956 után rehabilitálták, könyvei is jelenhettek meg, de a hivatásának tartott munkához, a Nimródhoz nem tért vissza.

Mivel itthonról nem kapott segítséget, Kittenberger gyakran került olyan helyzetbe, hogy bőröket és trófeákat kellett eladnia.

Gyűjtésének egy része 1956-ban megsemmisült, amikor Széchenyi Zsigmonddal közös trófeagyűjteményét egy tűz elpusztította. Ezt óriási szerencsétlenségként érte meg.

Emlékezete

Kittenberger Kálmánnak Nagymaroson volt egy nyaralója, amit Sylvia Lak-nak hívnak ma. A ház mögötti hegyoldalba van eltemetve kedvenc vadászkutyája, Szikra, melynek sírköve máig olvasható. A Sylvia Lak a Kittenberger Kálmán utca 20-as száma alatt található, jelenleg lakóház. Mögötte egy meghagyott 3-4 méter magas fatönk látható, a tetején fából készült mellszobor Kittenberger Kálmánról. Az önkormányzat tervei közt van a ház múzeummá való átalakítása. A nagymarosi Fő téren áll egy az 1970-es években készült Kittenberger Kálmán-mellszobor is.

Kittenberger Kálmán a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség lévai csapatának névadója és róla neveztek el a lévai vár közelében egy utcát is.

Művei

• Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában (1927, Budapest)
• A megváltozott Afrika (1930, Budapest)
• Kelet-Afrika vadonjaiban (1955, Budapest)
• A Kilimandzsárótól Nagymarosig (1956, Budapest)