MENÜ

logo_jo.jpg 
Nagymaros Turizmusáért Egyesület

 





Megmentik a nagymarosi gesztenyést
2009. október 21. 09:31
Nosztalgiával emlegetik Nagymaroson azt a régi kertkultúrát, mikor még két hajó vitte innét a gyümölcsöt szinte naponta. Az egyik ment Budapestre, a másik Bécsbe. Fogalom volt a marosi málna említése is, de a gyenge kereslet miatt ugyancsak megritkultak az ültetvények. A híres, marosi szelídgesztenyések nagyobb részét is kipusztította a huszadik században Észak-Amerika felől, Európán át, Magyarországon is elterjedt kéregrák (Cryphonectria parasitica) nevű betegség.

Oltják, vagy vágják
 

A családi házak udvarában is pompázó, kiváló jövedelemi forrásnak számító gesztenyefák az Új Magyar Lexikon szerint 6-800 évig is elélnek, de a helybeliek szerint jobb, ha csak 2-300 évet számítunk. Úgy tudják, hogy Károly Róbert és Mátyás király korában, a Visegrádra hívott mesterek kezdték először telepíteni ezt a fát, amely 50-100 kilogrammnyi termést is hoz.

Amíg volt kereslet a termése iránt, kilónként 240 forintot adtak érte a felvásárlók. A termelők a pilismaróti feldolgozó üzembe is szállítottak, míg lehetett, meg a pesti utcákon sütögető árusoknak is. A Komárom-Esztergom-megyei Tát község szövetkezetében, mint azt Gula Gáspárné ügyvezető elnök közölte, évente 1400 tonna gesztenyepürét készítenek, de a kevés hazai mellett, nagyobb részt olaszországi alapanyagból.
 
Kár, hogy ma már a nagymarosi magaslatokon is csak foltokban láthatók gesztenyések, melyek gondozása a helybeliek szerint nem volt túl munkaigényes. A környezetüket kaszálták, gereblyével fűgátakat képeztek, hogy a lehullott gesztenyék ne guruljanak el. A szüret nagyobb része a földről való összeszedéssel történt.



A kéregrákra már 1992-ben felfigyeltek. A törzset körbevevő mélyedésben narancsszínű tenyésztelepek jelennek meg. Bessenbacher Géza mezőőr, 2001-ben a tulajdonosokhoz járva, kéregrák oltással igyekezett megállítani a romlást. Akkor tájékoztatott arról, hogy sok helyen már elkéstek. Az elszáradt fákat ki kell vágni, gyorsan eltüzelni, mert a szél, a rovarok, a madarak, tovább terjesztik a fertőzést. Akkor panaszolta el Gubacsi Sándorné és Matuk Zotánné is, hogy 13,  illetve 60 fájuk ment tönkre.

Magyar-szlovák együttműködés


Murányi Zoltán, a nagymarosi önkormányzat városfejlesztési és városüzemeltetési osztályvezetője arról tájékoztatott, hogy városuk és partnerük a szlovákiai Kékkő (Modrikamen), együttműködési megállapodás keretében, egy pályázaton nyert támogatásból a huszonnegyedik órában próbálja menteni a menthetőt, hiszen a kedvező klímájú vidékén történelmi nyoma is van a szelídgesztenye termesztésének. A nagymarosiak teljes költségvetése - a nagyjából 28 millió forintos önrésszel, a kormányzati és az Európai Uniós támogatással - összesen 105 100 euró lesz. A szlovákiai partnerek 86 ezer eurót költhetnek arra a programra, melynek két hivatalos elnevezése van. Úgymint: Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013; a projekt címe: A 24. órában - közösen a helyi szelídgesztenyések megmentéséért, Hu-Sk 2008/01/187.

A partneri szerződéseket megkötötték. A közbeszerző megbízása után, szeptembertől, a jövő szeptemberig folyik a még meglévő állomány és a kórokozó feltérképezése. Az önkormányzat tulajdonában lévő néhány hektáron mintaterületet hoznak létre, ahol az érdeklődő tulajdonosoknak bemutathatják a kezelés és védekezés módját.

Az ország legjobb szakembereit is felkérve, tanácsadó szolgálat segítségével ismertető programot szerveznek, amelyre eddig harmincan jelentkeztek, de szívesen látják a további jelentkezőket is. A tanácsadás anyaga felkerül az internetre, melynek megismerését remélhetőleg, a fiatal családtagok segítik majd. Később, a piacszerzés érdekében gesztenyefesztiválra, s más népszerűsítő programokra is gondolnak.

 

 

Uniós támogatással

Zeller Zoltán, a gödöllői Szent István Egyetem, természetvédelmi mérnök szakon végző levelező tagozatos hallgatója, lokálpatriótaként ebből a témából ír szakdolgozatot. Ismereteire a városházán is számítanak. Mint mondja, nekik is volt gesztenyésük. Közel 500, részben korábbi, részben mai tulajdonosról tud, s közülük van aki örül, van  aki azt mondja: késő már a gesztenyésekkel foglalkozni. A fiatalok egy része, már azt sem tudja, hol találhatók. A hatvanas években még 10 gesztenyefajtát ismertek a város körzetében, mára csak hat maradt. Tavaly járt itt egy kadarkúti felvásárló, de azt mondta: nem éri meg többször ide jönnie. Különben is drága és kényes a termék tárolása.
 
- Társadalmi, gazdasági érdek, hogy meggyőzzék és érdekeltté tegyék az embereket - érvel Zeller Zoltán. - Tájképi, idegenforgalmi, kulturális haszna is lehet a programnak. Parkokat, tereket díszít, építőanyagnak is használható, részben gyógynövény is, de szerencsére tűzifának kevésbé alkalmas.

A védekezésről szólva, az a véleménye, hogy országos összefogás kellene a zalai, a Sopron-környéki, pécsváradi és más termőterületek gazdáival.
A gombabetegségnek sokféle fajtája van. Ezek változatai szerint kell kifejleszteni az oltóanyagot, melyet a kéreg alá fúrva kell behelyezni. Elég néhány fát beoltani, a szer hatása a többiekre is átterjed.

Az erdészet is védekezik


Közel hét hektárnyi területen védekezik az Ipoly Erdő Zrt. Nagymarosi Erdészete is. Ezzel kapcsolatban Gáncs Viktor erdészetvezető azt nyilatkozta, hogy a kezelésükben lévő védett szelídgesztenyés megmentését az Ipoly Erdő Zrt. Pályázati forrásból végzi. A pályázat  a KMOP-3.2.1/Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzését, helyreállítását szolgáló beruházások című, Európai Uniós forrásból finanszírozott pályázati konstrukció. A gesztenyés megmentése a társaság pályázatának csupán egy részeleme. A módszer, biológiai védekezés, melynek lényege a szelídgesztenye kéregrák kórokozójának gyengült fertőzőképességű törzseinek kijuttatása a területre. A program 2010 júliusában fejeződik be a gyengült fertőzőképességű, hipovirulens-kórokozó törzsek biológiai kijuttatásával. Ezek elterjesztése a területen, már a természet dolga.
 
A védekezés kivitelezésében az erdészet partnere a Nyugat- Magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete. Vállalkozóként ők végzik a laboratóriumi vizsgálatokat és az oltóanyag előállítást, valamint a műveletek irányítását.

Az Ipoly Erdő Zrt. nagymarosi erdészete pályázat útján nyert el közel 200 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amiből a gesztenyefák megmentésére is tudnak költeni.

– Ennek csak pici, ám nekünk fontos része a gesztenyefákra fordítható összeg – mondta Gáncs Viktor, a nagymarosi erdészet vezetője, miközben megmutatja a beteg fákat, illetve a mecseki Zengőrvárkony vagy a Sopron melletti Ágfalva gesztenyéseiben már alkalmazott mentési módszereket. – Ezen a fán például – mutatja a kérgen lévő sárgás pöttyöket – már itt a gomba, vagyis fertőzött! A beteg fa levelei barnulnak, összepöndörödnek, le se hullnak, aztán a fa elpusztul. A kérgen jól láthatók a 4-5 milliméter átmérőjű, fúrt lyukacskák. A zselészerű anyagot beleinjektáljuk a lyukakba, jól lefedjük, s onnantól a természetre bízzuk, kifejti-e áldásos hatását az erősen fertőző gombatörzsekkel szemben.

– Vagyis legyengíti a veszélyes gombákat?
– Mondhatjuk, bár ez nem igazán pontos a megfogalmazás. A vadgesztenye halálos kártevője egy moly, mely a bükkfélék családjához tartozó, mediterrán éghajlatot kedvelő, már a rómaiak korában ismert és népszerű ínyencségnek számító szelídgesztenyét békén hagyja. Az ő kártevője egy Ázsiában őshonos, először 1906-ban leírt, és Olaszországban 1938-tól ismert gombafaj, ami kéregrákot okoz. Amerikából éppen gombafertőzés miatt kerültek hozzánk a fák, s velük behurcolták a kórokozó gombát. Európában ugyanis egy másik gomba miatt tintabetegséget kaptak a szelídgesztenyefák, s azt remélték, az amerikaiak ellenállóbbak lesznek. Ezzel szemben megjelent egy új, még veszélyesebb kórokozó! Magyarországon 1969-ben fedezték fel, s a hetvenes évek elejére szinte a teljes európai állományt megfertőzte. Dél-Franciaországban még a hetvenes évek elején elkezdtek ellene védekezni, nálunk csak 1996-ban.

– Miért biológiai módszerekkel? Nincs ellene hathatós vegyszer?
– Külföldi módszerről van szó, amely a kemikáliáknál hatékonyabb, ráadásul környezetbarát. A kémiai ellenszerét igazából eddig még nem találták meg. Marad a kevéssé életképes, gyengült fertőzőképességű gombatörzs, mert az ezzel kezelt fák, ha nem is gyógyulnak meg teljesen, állapotuk nem romlik tovább. S ha a természetben ezek a kórokozók maradnak fenn, akkor a fák nem pusztulnak el.

– Olyan ez, mint az influenza elleni védőoltás? Először kicsit lebetegít, majd ellenállóbbá tesz?
– A hasonlat nem igazán jó, mert a módszer máson alapszik. Úgy fogalmaznék: a biológiai védekezés lényege a legyengült fertőzőképesség elterjesztése tavasszal. Bízunk abban, hogy ezt a több száz éve telepített erdőt megmentjük a kéregráktól. Kérdezték már azt is, hogy a beteg fa termése nem ártalmas-e az emberre? Nem! Idén a nyár végi, őszi aszály miatt egyébként is kevés és aprócska méretű a termés. Minket ez nem érint, a nagymarosi erdészet nem foglalkozik értékesítéssel. Ami lepotyog, összeszedik a turisták, a helybeliek vagy feleszik a vaddisznók. Mert ők is szeretik ám, sokkal jobban, mint a vadgesztenyét!

 

  A szelídgesztenye lesz 2007-ben az év fája

A leginkább népszerű csemegeként ismert szelídgesztenye lesz jövőre az év fája.


A szelídgesztenye (Castanea sativa) lesz az év fája 2007-ben – mondta Bartha Dénes, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának intézetvezető egyetemi tanára.

A szakemberekből álló Év fája kuratórium elnöke hozzátette, hogy 1996 óta Magyarországon is választanak egy-egy fafajt. 2006-ban a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica) volt az év fája, 1996-ban pedig a madárcseresznye (Cerasus avium) – írja a Forestpress.

A szelídgesztenye a bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozik. A Kárpát-medencében (romániai Nagybánya környékén) húzódik elterjedésének északi határa.

Enyhe párás éghajlatot kedvelő, meleg és fényigényes faj, mészkerülő hegyvidéki lombos erdők fája. Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Dél-Európában honos, nálunk főleg a Nyugat-Dunántúl tölgyeseiben, bükköseiben él.

Magja sütve és főzve egyaránt kedvelt csemege. Régen lisztet is őröltek belőle. Gyógyhatású leveléből készült teát asztma, szamárköhögés, hörgőhurut ellen isszák. Nem csak levele és termése, de fája is igen keresett, jól megmunkálható faipari alapanyag.
 
 
National Geographic Online

 

 

 

Hírek

  • Árvíz miatt elmaradt a gesztenyefa ültetés
    2010-06-20 15:25:46

    100604_124733.jpg2010 júniusában Nagymarost ismét elérte a 4 évente ismértlődő árvíz. Az egész országot érintő havaria miatt sem meghívott vendégeink nem tudtak volna az eseményen részt venni, sem a nagymarosi lakosok ezért a  2010. június 9.-re tervezett  gesztenyefa ültetés elmaradt. Időnket és energiánkat az ünneplés helyett az árvizi védekezés kötötte le.

  • Nagymaros-Nápoly : közös gesztenyefa ültetés
    2010-06-02 14:05:06

     Fájl:CoA Città di Napoli.svg    Fájl:HUN Nagymaros COA.jpg

    Nagymaros Város Önkormányzata és  Nápoly Önkományzata a NagymarosTurizmusáért Egyesület  szervezésben gesztenyefa ültetést rendez 

    nagymaros018_copy.jpg

    a nápolyi születésű Károly Róbert koronázási évfordulójára, illetve az általa Nagymarosra telepített szelídgesztenyések megmentésére  okán.

     A rendezvényen Nápoly Polgármesteri Hivatalát, Olaszország Budapesti Nagykövete, exc. Dr. Giovan Battista Campagnola képviseli.Az eseményre meghívták  dr. Martonyi János külügyminiszter Urat.  A faültetésen többek között részt vesz: Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, parlamenti képviselő Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, Bábiné Szottfried Gabriella parlamenti képviselő.

    untitled_2.jpg

    A faültetés után a sajtó képviselőit szeretettel várják  a Pince Tárlat, megnyitójára, ahol Bálint Zsombor helyi szobrászművész alkotásait mutatják be. Az ünnepség alkalmából erre a napra szervezett helyi termékek és turisztikai szolgáltatók bemutatója látható a Monsberger téren.

      

Weboldal készítés ingyen

Szavazás

Hol legyen felállítva a MAIBAUM ?
Magyar u vasútnál
Kompnál
Panoráma parkolónál
Fő tér alsó részén a Váci útnál
Vác út Szt Rókus Kápolna
Magyar u. Váci úti részén
Blakovits épületnél a Váci útnál
Asztali nézet